Eladósodottság és adósságrendezés. A mélyszegénységben élők gazdasági stratégiái és lehetőségei

A műhelybeszélgetés során előbb olyan rövid, vitaindító előadásokra kerül sor, amelyek a szegények pénzgazdálkodási szokásainak, formális és informális hitelezési gyakorlatainak, valamint az informális/illegális hitelezők („kamatosok”) intézményének logikáját mutatják be. Szó lesz az állami szociálpolitikai intézkedések, a „büntetőállam”, a szegénység kriminalizálásának gyakorlatáról, illetve arról, hogy mindezek az állami politikák hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a szegények egyre mélyebbre süllyedjenek az adósságcsapdában. A panelbeszélgetés során terepen dolgozó civilek fogalmazzák meg az általuk támogatott helyi közösségek adósságainak rendezésére vonatkozó komplex javaslataikat.

13.00 -14.00: Vitaindító előadások

  1. Misetics Bálint (CEU):

Lakásfenntartás és eladósodás: szociálpolitikai mulasztások és lehetőségek

  1. Gosztonyi Márton (Corvinus Egyetem):

A pénz zsonglőrjei: a szegénységben élők pénzgazdálkodásának bemutatása egy részvételi akciókutatáson keresztül

  1. Durst Judit (UCL):

A “kamatos pénz” intézményének logikája és a szegények pénzgazdálkodási szokásai – egy borsodi terepmunka tapasztalatai

  1. Béres Tibor (Autonómia Alapítvány):

Adósság, uzsora, mikrofinanszírozás: az Autonómia Alapítvány tapasztalatai

14.00 – 14.30: Kérdések az előadókhoz

14.30 – 14.45: Kávészünet

14.:45 – 16.00: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával

A panel résztvevői:

  • Berki Judit

(Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége)

  • Both Emőke (BaGázs Közhasznú Egyesület)

  • Major Gábor (Máltai Szeretetszolgálat)

Moderátor: Scharle Ágota (Budapest Intézet)

E program az MTA TK Kisebbségkutató Intézete, a Katalizátor Hálózat és a Badúr Alapítvány kezdeményezése alapján létrejött Közszociológiai Műhely első rendezvénye, mely a szociológiának a civil társadalommal való együttműködését szeretné megújítani és elmélyíteni. Két, egymással épphogy csak köszönőviszonyban lévő ’világ’: a civil és az akadémiai szféra közötti párbeszéd és együttműködés fóruma kíván lenni. A civil szférában dolgozók sokszor érzik úgy, hogy a társadalomtudósok tevékenysége kimerül a mindennapi társadalmi problémákra minimálisan reflektáló, azok megoldásához alig használható elméletek gyártásában. Ugyanakkor főállású társadalomkutatók azt gondolják, hogy az aktivizmus az igazi társadalomtudományi megértés akadályozója. Mindkét szférában vannak azonban a másik megközelítésre figyelők: civilek, akik kutatásokra alapozzák a közéleti beavatkozásaikat és kutatók, akik a civil szférában is aktív szerepet vállalnak. A Közszociológiai Műhely eme kezdeményezésekre épülve kíván fórumot teremteni a két szférában felhalmozott tudás megbeszélésére, az együttgondolkodásra, esetleg közös projektek tervezésére az akadémiai és a civil szféra szereplői között.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!