Cigánygyerekek az iskolában: Integráció vagy szegregáció?

 

MEGHÍVÓ

A Katalizátor Hálózat és a BCE Szociológiai Intézet közszociológiai műhelybeszélgetésére

2017. április 6-án 18.00 órakor

Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar
(1093 Budapest, Közraktár utca 4-6., 5. emelet)

Az elesettek iránti tevékeny szolidaritás gyakran óhatatlanul ütközik a hatalommal.
Ebben a helyzetben különböző stratégiák és taktikák léteznek. Vannak, akik a lehető legkevesebb konfrontációra törekszenek annak érdekében, hogy minél több emberen tudjanak segíteni. Vannak, akik szerint alapvető strukturális változások híján a segítés végső soron a status quo fönntartásához járul hozzá. A kettő között rengeteg átmenet létezik. A lehetséges és célszerű stratégiákról és taktikákról beszélgetünk vendégeinkkel.

Meghívottak:

  • Vecsei Miklós (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)
  • Misetics Bálint (szociálpolitikus)

Moderátor:

  • Molnár György (Katalizátor Hálózat)

Az esemény ingyenes és sajtónyilvános

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Közszociológiai Műhelybeszélgetés a menekültekkel való szolidaritás tanulságairól - 2017. január

A beszélgetés a menekültekkel kapcsolatos 2015-ös rendkívüli helyzetben tapasztalt társadalmi szolidaritás és civil aktivitás átgondolásához, elemzéséhez és e tudás továbbadásához kíván hozzájárulni. A vitaindítóban olyan emberek osztják meg tapasztalataikat, akik a segítségre irányuló spontán, egyéni indíttatásokat menekültek számára hasznos cselekvéssé tudták alakítani, a szükséges kommunikációs csatornák és logisztika megteremtésével önkéntes magyar állampolgárok ezreit mozgósították. A beszélgetés apropója az, hogy a társadalmi szolidaritásnak és a másokért végzett önkéntes munkának ezt az erejét meg szeretnénk őrizni, méghozzá úgy, hogy az más csoportok számára is hasznosuljon. Akikhez szólni akarunk, azok a szervezetek és önkéntesek, akik tudják, hogy milyen igényeik vannak az általuk támogatott marginalizált embereknek és csoportoknak (hajléktalanoknak, fogyatékkal élőknek, tartós munkanélküliségben, adósságban, mélyszegénységben élőknek, az etnikai előítéletek és diszkrimináció áldozatainak); de nem mindig tudják, hogy a támogatást miként szervezzék meg és tegyék vonzóvá. Továbbá azokhoz, akiknek ösztönzésük és módjuk volna támogatni, önkéntes munkát végezni, szolidaritásnak lenni, csak nem tudják, hogyan tegyék ezt, vagy célcsoportot, vagy a módszert nem találják. 

 


Konfrontáció vagy együttműködés? A civilek és a hatalom viszonya

MEGHÍVÓ

A Katalizátor Hálózat és a BCE Szociológiai Intézet közszociológiai műhelybeszélgetésére 2016. november 22-én 18.00 órakor

Új helyszín:

Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi Kar
C510-es előadóterem
(1093 Budapest, Közraktár utca 4-6., 5. emelet)

Az elesettek iránti tevékeny szolidaritás gyakran óhatatlanul ütközik a hatalommal.
Ebben a helyzetben különböző stratégiák és taktikák léteznek. Vannak, akik a lehető legkevesebb konfrontációra törekszenek annak érdekében, hogy minél több emberen tudjanak segíteni. Vannak, akik szerint alapvető strukturális változások híján a segítés végső soron a status quo fönntartásához járul hozzá. A kettő között rengeteg átmenet létezik. A lehetséges és célszerű stratégiákról és taktikákról beszélgetünk vendégeinkkel.

Meghívottak:

  • Vecsei Miklós (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)
  • Misetics Bálint (szociálpolitikus)

Moderátor:

  • Molnár György (Katalizátor Hálózat)

Az esemény ingyenes és sajtónyilvános

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Társadalmi vállalkozások falun: hogyan fejleszthetık a külvilággal való kapcsolatok?

Társadalmi vállalkozások falun:
hogyan fejleszthetők a külvilággal való kapcsolatok?


Program:

18.00 – 18.10: Bevezető: Scharle Ágota (Budapest Intézet)
18.10 – 19.00: Vitaindító kerekasztal beszélgetés
Résztvevők:
Kovács Gábor (Máltai Szeretetszolgálat)
Molnár György (MTA KRTK, a Kiút program szakértője)
Németh Nándor (Máltai Szeretetszolgálat)
19.00 – 19.30: Kérdések az előadókhoz
19.30 – 20.30: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával
Moderátor: Horváth Anna (a NESsT igazgatója)

Októberi rendezvényünk a szociális gazdaságról szól, mely a munkahelyteremtés egyik fontos, esetenként kizárólagos lehetőségét biztosítja a hátrányos helyzető településeken. A beszélgetésben arra keressük a választ, hogy a szociális célokat (is) követő gazdasági szervezetek hogyan tudják hatékonyan kiépíteni, illetve megerősíteni a külvilággal való kapcsolataikat (tágan értelmezve: piacokkal és partnerekkel). Kiinduló föltevésünk az, hogy a bezárkózás és a piaci működést helyettesítő megoldások helyett a nyitás, a gazdasági
vérkeringésbe való visszakapcsolódás vezet el a fönntartható működéshez és a település fölzárkózásához. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás teljes felvétele:

 

Társadalmi részvétel / Participatív szemlélet - 2016. november

A kerekasztal-beszélgetésen az alábbi témákat járjuk körül magyarországi és romániai vendégeinkkel:
Miként működnek az érintettek aktív részvételével folyó kezdeményezések? Melyek az alapelvek és a hozzájuk rendelhető technikák? Melyek a participáció előnyei? És vannak-e korlátai? Miért ennyire kevés a részvételi alapon működő szerveződés? Vajon megfelelőek-e az erre használt szavaink?


Akikkel körüljárjuk a kérdéseket

A Város Mindenkié (AVM) – Balog Gyula, Magyari Tibor és Szarka Alexandra, avarosmindenkie.blog.hu

Közélet Iskolája – Dósa Mariann és Csengei Andrea, www.kozeletiskolaja.hu

Kolozsvár Metropolisz Övezet Fejlesztési Egyesülete – Adorjáni Júlia, Alexandru Greta és Tonk Gabriella, patacluj.ro, clujmulticultural.ro/hu/kozossegek/roma-kozosseg/pata-ret

Aki kérdez: Szilágyi Eszter (Katalizátor Hálózat)


Segédanyagok:

Az Open Society Foundations az Évtized országokra koncentrálva készítette ezeket a felméréseket, melyek a többségében romákat érintő lakhatási nehézségekre és a lehetséges fejlesztésekre irányul. A tanulmáynt és a hozzá tartozó mellékletet innen és innen lehet elérni.

Hálózatok: divat vagy szükségszerűség?

Meghívó

 A Katalizátor Hálózat közszociológiai műhelybeszélgetésére 2016. május 23-án, hétfőn 18 órakor
Nyitott Műhely
(1123 Budapest, Ráth György u. 4. a Déli pu. mellett)

Mennyivel ér többet egy, a szegénység valamilyen formájával foglalkozó hálózat, mint egy puszta szervezet? Mik lehetnek a hálózatépítés céljai, nehézségei? Él-e önálló életet egy hálózat? Hogyan? Baj-e ha megszűnik, és mi marad utána?

Akikkel körüljárjuk a kérdéseket:

Budapest Bike Maffia - Havasi Zoltán, www.bbm.hu
Lépésről lépésre program - Zágon Bertalanné, www.lepesrollepesre.eu
Magyar Szegénységellenes Hálózat - László Johanna, www.mszeh.hu
Katalizátor Hálózat - Hadas Miklós, www.katalizatorhalozat.hu

Moderátor: Kerényi Máté

Az esemény sajtónyilvános

A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű emberek érdekében munkálkodó civil, egyházi, piaci és állami szereplők, illetve programok közötti szinergiát, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015 októberétől 2016 májusáig minden hónap harmadik hétfőjén rendezzük meg a Nyitott Műhelyben.

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VÁRUNK!

Kapcsolat: katalizatornetwork@gmail.com

A for-profit és a civil szektor viszonya: hosszú távú kapcsolat vagy egyéjszakás kaland?

MEGHÍVÓ

a Katalizátor Hálózat Közszociológiai Műhelyének
rendezvényére, amelyet

2016. április 18-án 18 órától tartunk

Helyszín:
Nyitott Műhely
(1123 Budapest, Ráth György u. 4., a Déli pu. mellett) 

18.00 – 18.10: Érkezés, ráhangolódás
18.10 – 19.30: Vitaindító kerekasztal beszélgetés

Faix Csaba (Prezi-PR Manager)

Lakatos Sándor (Inest Nonprofit Kft-vállalatfejlesztésért és fenntarthatóságért felelős ügyvezető, Nova-Papír Zrt.-CEO)

Lévai Gábor  (Civil Support-ügyvezető)

L. Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány-alapító, igazgató)

Polgár András (Polgár Alapítvány-alapító)

részvételével, majd a közönség bevonásával

Moderátor: Fertetics Mandy (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, bcsdh, Szakmai vezető)

Milyen meglévő példák, stratégiák léteznek a vállalatok társadalmi felelősségvállalására? Melyek azok az értékek, mik azok az érdekek, és kinek az érdeke, amelyek mentén létrejönnek együttműködések a for-profit és a civil szektor szereplői között? Miért éri meg a cégeknek civileket támogatni, mi motiválja őket? Hogyan döntik el, hogy kiket támogatnak? Mik azok a tényezők, amelyek gátolhatják, lelassíthatják a két szektor egymáshoz való közeledését? Mik okozhatnak nehézséget az együttműködésben? Hogyan válhat egy civil szervezet hosszú távú stratégiájának részévé a vállalatok társadalmi felelősségvállalása? Fontos-e, hogy hosszú távú partnerségek alakuljanak ki? Elvárnak-e és ha igen, mit várnak el a vállalatok a támogatásért cserébe?

A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő emberek társadalmi integrációja érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti szinergikus kapcsolatok kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete, a Motiváció Műhely és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015. októberétől 2016. májusáig minden hónap harmadik hétfőjén kerülnek megrendezésre a Nyitott Műhelyben.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az esemény sajtónyilvános

A messziről jött ember

Hogyan működnek a helyi „empowerment” (képessé tétel-fókuszú) közösségfejlesztési modellek?

A Katalizátor Hálózat közszociológiai műhelybeszélgetése

2016. március 21-én, hétfőn 18 órakor
Nyitott Műhely
(1123 Budapest, Ráth György u. 4. a Déli pu. mellett)

Számos olyan kezdeményezés működik ma Magyarországon, ahol szakemberek közösségfejlesztő munkát kezdenek egy településen azzal a szándékkal, hogy elősegítsék a kirekesztettek, mélyszegénységben élők integrációját. Több modell létezik: az egyik erőteljesen bevonja a helyieket, a másik önkéntesekre és/vagy egy erőteljes karizmatikus vezetőre épít. Olykor mindezek kombinációja valósul meg. Sok esetben a közösségfejlesztő munka motorja egy külső, „messziről jött ember”.

A beszélgetés során többek közt a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan tud a „messziről jött ember” bizalmat építeni? Hogyan tudja kezelni a helyi konfliktusokat? Mi történik, ha kivonul a karizmatikus vezető? Melyek az egyes modellek buktatói? Hogyan lehet támogatókat állítani az ügyek mellé? Hogyan lehet bevonni a különböző szektorok képviselőit a folyamatba? Milyen módszerekkel lehet fenntarthatóvá tenni ezeket a kezdeményezéseteket? Lehetséges-e más településekre is kiterjeszteni ezeket a kezdeményezéseket? Hogyan lehet mérni a kezdeményezések hatékonyságát?

 A meghívottak:

Moderátor: Galambos Rita (DIA)

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VÁRUNK!

További részletek a csatolmányban
 

 

Futball és társadalmi integráció

18.00 – 18.10: Érkezés, ráhangolódás

18.10 – 19.10: Vitaindító kerekasztal beszélgetés

Lugosi Zoltán (…)
Maka István (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Sportegyesület Futsal Klub)
Szőke Zsuzsa (Polgár Alapítvány ….)
részvételével

19.10 – 19.45: A futballszféra szakértőinek hozzászólásai

19.45 – 20.30: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával

Moderátor: Hadas Miklós (Katalizátor Hálózat)

Novemberi rendezvényünk kiinduló föltevése: a futball révén elősegíthető a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedése. Az OTP Bank Bozsik Programja elsősorban a sportutánpótlás megteremtését célozza. A sportintegrációs projektek ugyanakkor mindenekelőtt a társadalmi bevonás elősegítésére, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak. Reményeink szerint rendezvényünk hozzájárulhat ahhoz, hogy az eltérő beágyazottságból fakadó különbőző célok közelebb kerüljenek egymáshoz. Bizakodásra adhat okot az MLSZ ama célkitűzése, miszerint „a TAO támogatási forrásokhoz való hatékonyabb hozzáférés javítása az elmaradottabb országrészekben kiemelt célja a Magyar Labdarúgó Szövetségnek.” (TAO-gráf. Jelentés a támogatási rendszer eddigi eredményeiről. MLSZ. 2013. 45. old. A TAO-gráf teljes szövege – egyéb dokumentumokkal együtt - megtalálható a Katalizátor Hálózat honlapján: katalizatorhalozat.hu).

Reményeink szerint rendezvényünket megtisztelik jelenlétükkel az MLSZ és az EMMI munkatársai is. A Katalizátor Hálózat honlapjára és facebook oldalára a közeljövőben további kiegészítő anyagokat fogunk föltölteni. Azok kedvéért, akik nem tudnak jelen lenni, az eseményt online közvetítjük az interneten, majd a fölvételt utólag hozzáférhetővé tesszük honlapunkon.

Az előadás teljes anyaga:

Eladósodottság és adósságrendezés. A mélyszegénységben élők gazdasági stratégiái és lehetőségei

A műhelybeszélgetés során előbb olyan rövid, vitaindító előadásokra kerül sor, amelyek a szegények pénzgazdálkodási szokásainak, formális és informális hitelezési gyakorlatainak, valamint az informális/illegális hitelezők („kamatosok”) intézményének logikáját mutatják be. Szó lesz az állami szociálpolitikai intézkedések, a „büntetőállam”, a szegénység kriminalizálásának gyakorlatáról, illetve arról, hogy mindezek az állami politikák hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a szegények egyre mélyebbre süllyedjenek az adósságcsapdában. A panelbeszélgetés során terepen dolgozó civilek fogalmazzák meg az általuk támogatott helyi közösségek adósságainak rendezésére vonatkozó komplex javaslataikat.

13.00 -14.00: Vitaindító előadások

  1. Misetics Bálint (CEU):

Lakásfenntartás és eladósodás: szociálpolitikai mulasztások és lehetőségek

  1. Gosztonyi Márton (Corvinus Egyetem):

A pénz zsonglőrjei: a szegénységben élők pénzgazdálkodásának bemutatása egy részvételi akciókutatáson keresztül

  1. Durst Judit (UCL):

A “kamatos pénz” intézményének logikája és a szegények pénzgazdálkodási szokásai – egy borsodi terepmunka tapasztalatai

  1. Béres Tibor (Autonómia Alapítvány):

Adósság, uzsora, mikrofinanszírozás: az Autonómia Alapítvány tapasztalatai

14.00 – 14.30: Kérdések az előadókhoz

14.30 – 14.45: Kávészünet

14.:45 – 16.00: Panelbeszélgetés a közönség bevonásával

A panel résztvevői:

  • Berki Judit

(Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége)

  • Both Emőke (BaGázs Közhasznú Egyesület)

  • Major Gábor (Máltai Szeretetszolgálat)

Moderátor: Scharle Ágota (Budapest Intézet)

E program az MTA TK Kisebbségkutató Intézete, a Katalizátor Hálózat és a Badúr Alapítvány kezdeményezése alapján létrejött Közszociológiai Műhely első rendezvénye, mely a szociológiának a civil társadalommal való együttműködését szeretné megújítani és elmélyíteni. Két, egymással épphogy csak köszönőviszonyban lévő ’világ’: a civil és az akadémiai szféra közötti párbeszéd és együttműködés fóruma kíván lenni. A civil szférában dolgozók sokszor érzik úgy, hogy a társadalomtudósok tevékenysége kimerül a mindennapi társadalmi problémákra minimálisan reflektáló, azok megoldásához alig használható elméletek gyártásában. Ugyanakkor főállású társadalomkutatók azt gondolják, hogy az aktivizmus az igazi társadalomtudományi megértés akadályozója. Mindkét szférában vannak azonban a másik megközelítésre figyelők: civilek, akik kutatásokra alapozzák a közéleti beavatkozásaikat és kutatók, akik a civil szférában is aktív szerepet vállalnak. A Közszociológiai Műhely eme kezdeményezésekre épülve kíván fórumot teremteni a két szférában felhalmozott tudás megbeszélésére, az együttgondolkodásra, esetleg közös projektek tervezésére az akadémiai és a civil szféra szereplői között.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az uzsora "alulnézete"

MEGHÍVÓ

A Katalizátor Hálózat találkozójára, amelyet 2014. május 13-án, 18 órától tartunk.

Helyszín: tranzit.hu nyitott irodája, 1068 Budapest, Király utca 102.

A találkozó az uzsora jelenségét "alulnézetből" veszi górcső alá, a terepen végzett kutatómunka, szociális munka, közösségfejlesztés szemszögéből. Milyen változatai vannak az uzsorának, és ezek milyen szerepet játszanak a mélyszegénységben élők közösségeiben? Az uzsora elleni fellépés milyen alternatívái léteznek a helyi társadalom szintjén? Az adósságkezelés, jogsegélyszolgálat, mikrohitelezés és mikrofinanszírozás különböző eszközei hogyan tudnak hatékony megoldást kínálni az uzsora csapdájából való kijutásban? Melyek e programok jellemző buktatói, illetve milyen más, a mélyszegénységben élőket segítő beavatkozásokkal társítva várható nagyobb eredményesség a területen? Nem utolsó sorban: mit tanulhatnak egymástól az uzsora kezelésében érintett civilek és más szervezetek, van-e helye az együttműkôdésnek, a hálózatosodásnak? A találkozó elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, úgy, hogy mindvégig reflektálunk az uzsora jogi, leíró-értelmező, morális és policy-orientált megközelítéseinek különbségeire.

18.00 – 18.10 Ráhangolódás

18.10 – 18.25 Előadás: "Ha nincs pénz, úgyis belemegy az ember valamibe" - a "dögös" és a "korrekt" kamatos pénz intézménye Borsodban

Durst Judit szociológus, University College London

18.25 – 19.40 Kerekasztal-beszélgetés

Bódis Kriszta, a  Van Helyed Alapítvány vezetője

Durst Judit, a University College London tudományos munkatársa

Gulyás Pál, az Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Heindl Péter, a Szent Márton Caritas Alapítvány programvezetője

19.40 – 20.30 További civil szervezetek, érintettek, szakértők hozzászólásai, nyitott vita

Moderátor: Szilágyi Eszter – Katalizátor Hálózat

További információ: http://katalizatorhalozat.hu.

A „Romanicum-brand”, avagy a képzőművészeti cigány kiválóság piacosítása

MEGHÍVÓ

a Katalizátor Hálózat következő találkozójára, amelyet

2014. április 8-án, kedden 18 órától tartunk.

ÚJ HELYSZÍN: tranzit.hu nyitott irodája, 1068 Budapest, Király utca 102. 1. emelet

A művészet révén érvényesülő cigány kiválóság és a piac összefüggései kapcsán először többnyire a „társadalmi felelősségvállalás” fogalma jut eszünkbe. Szinte magától értetődőnek tekintjük, hogy a felelősségérzet által vezérelt, altruista piaci szereplő – úgymond – „segíti”, „támogatja” az elnyomott és tájékozatlan cigány művészeket, illetve művészeti projekteket. Miközben nem vitatjuk a „corporate social responsability” jelentőségét (épp ellenkezőleg!) a jelen beszélgetés során mindenekelőtt arra az alapkérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a képzőművészetben megjelenő cigány kiválóság vajon gerjeszthet-e fizetőképes piaci keresletet. Amennyiben a válasz igen, további kérdések sora merül föl: hogyan lehet közelíteni egymáshoz az egyes projekteket? Szükséges-e ez egyáltalán? Hogyan lehet célba venni a fogyasztókat? Mekkora e potenciális fogyasztók köre? Mennyiben tekinthető nemzetközinek ez a piaci szegmens? Van-e lehetőség és szükség egy egységes brand kialakítására? Milyen érvek szólnak egy ilyen brand kialakítása ellen, illetve mellett? Hogyan kapcsolódhat a brandépítés a turizmushoz? És így tovább, és így tovább… A fönti és a belőlük fakadó további kérdéseket kívánjuk körbejárni vendégeinkkel és a jelen lévő érdeklődőkkel.

18.00 – 18.15 Érkezés, ráhangolódás

18.15 – 19.30 Kerekasztal-beszélgetés:

El-Hasszán Róza, képzőművész

Kelecsényi Ágnes, Turizmus Kft, marketingigazgató

Lakatos Erika, fotóművész

Pásztor Eszter, Bódvalenke freskófalu, projektvezető

Varga Erika, iparművész

Varró Szilvia, újságíró, X Kommunikációs Központ, vezető

19.30 – 20.30 Hozzászólások, nyitott vita

Moderátor: Hadas Miklós – Katalizátor Hálózat

További információk: http://katalizatorhalozat.hu

A tanodák jelene és jövője: hatékonyság és hálózatosodás

MEGHÍVÓ

 

a Katalizátor Hálózat találkozójára, amelyet

2014. március 11-én, 18 órától tartunk.

 

Mostantól új helyszín: tranzit.hu nyitott irodája

1068 Budapest, Király utca 102.

A tanodák hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulókat támogató komplex hátránykompenzáló kezdeményezések, amelyek az iskolai sikeresség elősegítése érdekében jöttek létre, és főként a civilszférához köthetők. Közel két évtizede működnek tanodák hazánkban, ugyanakkor e kezdeményezésekkel összefüggésben számos alapvető kérdésről nem folyt eddig párbeszéd. Ezek közül a Katalizátor Hálózat márciusi találkozója két témára fókuszál: a tanodák hatékonyságára és a hálózatosodás lehetőségére. Az előbbi téma aktualitását egy közelmúltban lezárult hiánypótló kutatás adja, míg utóbbit a jelenleg működő tanodák nagy száma, amely alkalmat teremthet aktív együttműködések kialakítására, valamint egységes érdekérvényesítésre a tanodamozgalmat érintő régi (pl. finanszírozás folytonosságának hiánya) és új kihívások (pl. egész napos iskola) kapcsán.


 

18.00 – 18.10 Ráhangolódás

 

18.10 – 18.25 A tanodamozgalom történetének áttekintése

Fejes József Balázs, Motiváció Oktatási Egyesület

 

18.25 – 18.40 Mire jó a tanoda? A tanodakutatás eredményeinek áttekintése

Németh Szilvia, T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

 

18.40 – 19.40 Kerekasztal-beszélgetés

Németh Szilvia, T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

Oláh Nikoletta, Roma Education Fund

Lukács György, Autonómia Alapítvány

Juhász Ágnes, Egyházi Szociálpedagógiai Hálózat

Szűcs Norbert, Tanoda Platform

 

19.40 – 20.30 További civil szervezetek, érintettek, szakértők hozzászólásai, nyitott vita

Moderátor: Fejes József és Kánya Kinga – Katalizátor Hálózat


További információ: http://katalizatorhalozat.hu.

Színház és marginalitás: társadalmi beavatkozás / -bevonás / -felelősségvállalás

MEGHÍVÓ

A Katalizátor Hálózat következő találkozójára, amelyet

2014. január 14-én 18.00-tól tartunk.

Helyszín: Krétakör Bázis
(1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. - a Kálvin tér mellett)

18-00-18.10: Érkezés, ráhangolódás

18.10-18.30: Fölvezetés - Oblath Márton

18.30-19.30: Kerekasztal beszélgetés

Résztvevők:

Balogh Rodrigó - Független Színház,

Lengyel Anna - PanoDráma,

Schilling Árpád - Krétakör

19.30-20.30: Vita

Moderátor:

Kánya Kinga és Hadas Miklós – Katalizátor Hálózat

A meghívott három alkotót és a nevükkel fémjelzett társulatokat összeköti, hogy Magyarországon a klasszikus kőszínházaktól eltérően, újszerű módon, olyan színházi formákkal kísérleteznek, ahol nézőként, szereplőként, alkotótársként szerepet kapnak a társadalmi marginalitás hangjai és témái: a szegények, a romák, a kirekesztettek. Céljuk ezzel egyrészt a színház esztétikai megújítása, másrészt társadalmi küldetésének újradefiniálása. E közös sajátosságok ellenére a három társulat különbözik abban, hogy milyen színházi (és egyéb) eszközöket és módszereket használva fordulnak a marginalitás felé, milyen módon, milyen projekt-struktúrában, milyen intézményi környezetben építik fel színházi programjaikat, és ennek során milyen szerepet juttatnak a színházon kívüli világnak: a segítő szakembereknek, a kutatóknak, a nézőknek és – nem utolsósorban – a marginális csoportok tagjainak.

További információ: http://katalizatorhalozat.hu
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

„Játék és valóság” A társadalmi érzékenyítés innovatív eszközei: a társasjátékok

MEGHÍVÓ

Katalizátor Hálózat találkozójára, amelyet

2013. december 10-én 18.00-tól tartunk.

A beszélgetés keretében azokat a kreatív megközelítéseket mutatjuk be, amelyek a mélyszegénység élethelyzetére társadalmi érzékenyítés növelésével szólítanak meg szélesebb társadalmi csoportokat – és járulnak hozzá a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás fejlesztéséhez, a probléma megoldásának kezeléséhez.

Program:

18.00-18.10: Érkezés, ráhangolódás

18.10-19.10: Kerekasztal beszélgetés

Bass László - GYERE - Gyerekesély Egyesület, Szociopoly
Fejes József Balázs - Motiváció Oktatási Egyesület elnöke, Mentortársas

Juhász Bálint - Krétakör, Bevonó színházi megközelítések

19.10-20.00: Vita

20.00-21.00: Játék - Szociopoly és Mentortársas megismerése

Szociopoly – Gazdálkodj, ahogy tudsz…  - a játék célja, hogy mindazokat a kérdéseket (és sztereotíp válaszokat), amelyeket a szegénységgel kapcsolatban megfogalmazunk, érzünk, vagy tudni vélünk átgondolhassuk, illetve a játék folyamán kipróbálhassuk. A játék elején mindenki megkapja a ma Magyarországon elérhető támogatásokat - a játékban az nyer, akinek sikerül túlélnie a hónapot.

www.szociopoly.hu

Mentortársas: A Mentortársas segítségével a résztvevők saját bőrükön tapasztalhatják meg azokat a helyzeteket, amelyekkel a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok találkoznak a közoktatásban és a felsőoktatásban, emellett játékos formában bővíthetik tudásukat a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok nevelése-oktatása, valamint a magyar oktatási rendszer működése kapcsán. A Mentortársas 16 éves kortól ajánlott, kiemelten javasolt a felsőoktatásban tanuló, segítő hívatásra készülő fiataloknak. A Mentortársas oktatási segédanyagként is használható, a játék kérdései, szituációi alkalmat teremtenek konkrét nevelési-oktatási helyzetek megtárgyalására.

https://www.facebook.com/mentortarsas

Házigazdák:

Kánya Kinga és Szűcs Norbert – Katalizátor Hálózat

Helyszín: Krétakör Bázis (1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. - a Kálvin tér mellett)
További információ: http://katalizatorhalozat.hu.

Hogyan (ne) szervezzünk szegényeket támogató hálózatokat?

Meghívó

A Katalizátor Hálózat következő találkozójára, mely

2013. november 12-én, kedden, 18 órakor lesz a Krétakör Bázison
(1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. - a Kálvin tér mellett)

Program:

18.00-18.10:

Érkezés, ráhangolódás

18.10-19.30:

Kerekasztal-beszélgetés a hálózatszervezés kihívásairól,

a hálózati kooperáció lehetőségeiről.

Résztvevők:

Kovács Edit (Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat),
Molnár Klára (Magyar Adományozói Fórum),

Szekszárdi Júlia (Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete),

Szőke Judit (Polgár Alapítvány az Esélyekért, Roma Tehetségsegítő Tanács),

19.30-20.30:Vita

Házigazda:

Hadas Miklós (Katalizátor Hálózat)

Szilágyi Eszter (Katalizátor Hálózat)

További információk az alábbi honlapon találhatók:

http://katalizatorhalozat.hu/

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Katalizátor Hálózat (KH) célja, hogy elősegítse a cigányság társadalmi integrációja és a mélyszegénység csökkentése érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti párbeszéd és tartós együttműködés kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A KH arra törekszik, hogy a fenti alapcélok elérése érdekében (1) közvetítsen az eltérő tudásterületek, szakmai protokollok és ideológiák között; (2) pozitív utópiákat fogalmazzon meg; (3) fórumot biztosítson a jó példák megismertetéséhez és láthatóbbá tételéhez; (4) elősegítse rendszerezett információk megosztását szolgáló adatbázisok létrehozását.

Veszélyeztetett gyerekekkel végzett programok, résztvevők közötti együttműködések egy USA-beli középiskolában

Meghívó

 

A Katalizátor Hálózat idei hatodik találkozójára, mely

2013. augusztus 8-án, csütörtökön, 18 órakor lesz a Krétakör Bázison
(1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. II. emelet - a Kálvin tér mellett)

 

Program:

 

18.00-18.15:

Érkezés, ráhangolódás

 

18.15-19.30:

Németh Zsuzsa, az USA Oregon államában működő Hosford középiskola tanárának előadása és rövidfilm a portlandi iskolakörzet különleges programjairól (bevándorló családok, például a szomáliai háborúból menekült muzulmán bantuk, hajléktalan szülők, tinédzser szülők gyerekei), a részt vevő pedagógusok és támogató munkatársak képzéséről, a tanulók családjaival és a társszakmákkal való együttműködésekről

 

19.30-21.00:

Kérdések az előadóhoz, beszélgetés a magyarországi programok, intézmények, szakemberek szempontjából levonható tanulságokról

 

Házigazda:

Bódis Lajos (Budapesti Corvinus Egyetem)

 

További információk a facebook-eseményoldalon:

https://www.facebook.com/events/1401410886738983/

(Filmrészlet az iskola munkájáról a bantu családok lányaival, az előadó szakmai önéletrajza, a Portland iskolakörzet intézményei és programjai. Visszajelzést, továbbosztást szívesen veszünk, és köszönjük!)

 

Minden érdeklődőt szívesen várunk!

(második oldal is van!)

Katalizátor Hálózat

küldetési nyilatkozat

2013. február 7.

 

Egyetemi oktatók és hallgatók, továbbá kutatók és aktivisták részvételével létrehoztuk a Katalizátor Hálózatot, melynek célja, hogy elősegítse a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő cigányság társadalmi integrációja érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti szinergikus kapcsolatok kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. Arra törekszünk, hogy

(1) közvetítsünk az eltérő tudásterületek, szakmai protokollok és ideológiák között;
(2) pozitív utópiákat fogalmazzunk meg;
(3) fórumot biztosítsunk a jó példák megismertetéséhez és láthatóbbá tételéhez;
(4) elősegítsük rendszerezett információk megosztását szolgáló adatbázisok létrehozását.

Minden hónap második keddjén 18 órakor szakmai műhelybeszélgetéseket szervezünk a Krétakör Bázison (1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. – a Kálvin tér mellett).

A közeljövőben mindenekelőtt az alábbi szinergikus kapcsolatok katalizálására törekszünk:

- Egyetemek, valamint civil, egyházi és piaci szereplők regionális szakmai együttműködése (kulcsszavak: köz- és felsőoktatási törvény, patronálás, ágazatok, diákmentorálás);

- Országos szintű internetes adatbázis létrehozása;

- Alternatív /megújuló erőforrások fölhasználása a mélyszegénység elviselhetőbbé tétele érdekében (klímabarát települések hálózata, Bükk-MAK LEADER, biomassza, bio-, fa-, nád-, papírbrikett.);

- Képesség- és készségfejlesztés, alternatív szociális iskola / képzési modellek integrációja (művészetek, Igazgyöngy, Art Aid, freskófalu, sport-, tanodaprogramok);

- A Romani Brand kiépítése és nemzetközi bevezetése (turisztikai termékfejlesztés, marketing, design, értékesítési hálózat);

- Piaci szereplők társadalmi felelősségvállalás-projektjeinek koordinációja
(adományozás, gyűjtés, élelmiszerbank, szeretem Mo-t mozgalom, stb.);

- Adósságot munkával törlesztő projektek rendszerbe szervezése
(szociális építőtábor, közmunka, közhasznú munka, szociális földprogram, stb.);

- Pilot program: egy kistérségben több projekt integrált megvalósítása.


 

Hadas Miklós

Közoktatás és mélyszegénység: néhány pedagógiai és intézményi probléma

Katalizátor Hálózat találkozója, 2013. május 21.

Iskolakörzetek kialakítása és beiratkozási eljárás: változások és állandóságok - Nyíri András (tanár, esélyegyenlőségi szakértő, HAT)

Összefoglalom a tanácsadói munkám során tapasztalt főbb megfontolásokat, amelyek befolyásolják a helyi oktatásügyi döntéshozókat és szakembereket a tanulói csoportok szervezésében, az állam által meghatározott két cél, az esélykülönbségek kezelése és a szelekciós mechanizmusok kiépítése szempontjából. Beszámolok a nevelési-oktatási intézmények működését keretbe foglaló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alkalmazásának néhány tanulságáról. Felsorolom a leszakadó családok gyerekeinek óvodai és iskolai ellátását jellemző fő problémákat. A szabályozási keretek korábban is tartalmaztak lényeges bizonytalanságokat, és a változó tartalom ellenére ez továbbra is így van. Ennek gyakorlati jelentősége, hogy az intézményrendszer részeinek egyes szereplői elkötelezettek, hogy a szakmai és társadalmi tapasztalataik alapján helyesnek tartott intézkedéseket a mindenkori keretekben belül érvényre juttassák.

A közoktatás szintjei közötti átmenetek nehézségei: az ovisuli példája - Neumann Eszter (szociológus, BCE iskolai szervezetkutató OTKA)

Két város intézményeinek szociológiai vizsgálata azt mutatja, hogy az elmúlt években erősödött az óvodák és az iskolák együttműködése a beiskolázás szabályozása és az átmenet megkönnyítése érdekében. Nőtt a tétje az elsős beiskolázás városi szintű koordinációjának, ezért tavasszal az iskolaigazgatók intenzív egyeztetést végeznek. Az óvodák és iskolák között is kiépültek a gyerekszintű egyeztetésére alkalmas eljárások az átmenet kérdéseiről. A szakmai együttműködések konkrét célja és tartalma, a felvetődő problémák városonként lényegesen eltérnek. Az egyik városban az osztályok kialakításához keresnek információkat, miután az igazgatók már egyeztettek, hogy az iskolák hogyan osztozkodnak a körzetekből és azokon kívülről jelentkező gyerekeken. A másik városban hosszabb folyamatnak tekintik az óvoda-iskola kapcsolat erősítését, és a szülők körzeten belüli iskolaválasztását akarják mintegy természetessé tenni. Ennek koncepcionálisan leginkább kidolgozott formája az ovisuli program.

Kompetenciaalapú oktatás, szövegértés fejlesztése, tanári gyakorlatok: mi lesz az alsóban nem jól olvasó gyerekekkel? - Fejes József Balázs (oktatáskutató, SZTE)

prezentáció: http://t7.hu/0g1z-fejesjozsefbalazspptx

A megfelelő szövegértés a tudásszerzés egyik alapfeltétele, az iskolai és munkaerő-piaci sikeresség egyik kulcsa. Az alsó tagozat végével nálunk e képesség közvetlen fejlesztése befejeződik, ami előre vetíti a lemaradók önálló ismeretszerzésének kudarcát és romló motivációját. A kompetenciaalapú oktatás megközelítése szerint a használható tudáshoz és az olvasási nehézségek kezeléséhez egyszerre kell fejleszteni a lexikális tudást, a képességeket és a motivációt. A hazai gyakorlat azonban esetleges, rendszerszinten ellentmondásos, sőt, a probléma felismerése sem egyértelmű. A vitaindítóban utalok a szövegértés fejlesztésének lehetőségeire, akadályaira, ösztönzőire.

Módszerek fejlesztése és munkaszervezési problémák: az IPR és a kompetenciaalapú oktatás példája - Bódis Lajos (közgazdász-szociológus, BCE)

prezentáció: http://t7.hu/0g1y-bodislajosppt

A szegény gyerekek nevelésének jó gyakorlatait erősíteni hivatott Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) módszertani képzései nem intenzívek, a folyamatszabályozás egyszerre megterhelő és kijátszható, a tanárok többletbére csekély. A kompetenciaalapú oktatásra felkészítő programok (HEFOP 3.1.3., TÁMOP 3.1.4.) sok pedagógusnak adhattak volna közös keretet a szakmai problémák azonosítására és megbeszélésére, és egyes menedzsment elemekben is újítottak. Két város iskolái részvételének vizsgálata ugyanakkor azt mutatja, hogy olyan tartós problémákba ütköztek, mint a tantestületek nagyon egyenlőtlen munkamegosztása, vagy az iskolák és a pedagógusok közötti együttműködés legkülönbözőbb akadályai. A jó pedagógiai módszerek elterjesztése az iskolavezetés és a fenntartó folyamatos szerepvállalását és sokkal kifinomultabb szervezeti támogató folyamatokat igényel, amihez jó kiindulás az eddigi programok elemzése.

Mobil szakértelmek, iskolák, tantestületek: az utazó tanárok példája - Oblath Márton (szociológus, BCE iskolai szervezetkutató OTKA)

prezentáció: http://t7.hu/0g20-oblathmartonppt

Két városban végzett szervezetkutatás alapján modellezhető, hogy milyen logikák szerint szerveződik az utazó gyógypedagógiai ellátás a főáramú iskolákban. Mindkét városban közmegegyezés alakult ki a szakmák és az érintett pedagógusok között a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók fejlesztésének és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók rehabilitációjának iskolán belüli megszervezéséről: kiemelés nélkül, tanítási idő után, évfolyamok és nagy képességterületek (szövegértés és matematika) szerint bontott csoportokban végzik. Ugyanakkor az utazótanárok városi szintű irányítása és a fejlesztőpedagógusok iskolákon belüli jelenléte terén különböző elképzelések és gyakorlatok érvényesülnek, melyeknek három modelljét mutatom be. Ezek a különbségek árnyalják az említett közmegegyezést, és eltérő intenzitású ellátáshoz vezetnek, melyre a vitaindítóban néhány példát is szeretnék elmondani.

 

Sporttal a mélyszegénység ellen

 

Meghívó

A Katalizátor Hálózat idei negyedik találkozójára, mely

2013. április 9-én, kedden, 18 órakor lesz a Krétakör Bázison
(1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. II. emelet - a Kálvin tér mellett)

Program:

18.00-18.10: Érkezés, ráhangolódás

18.10-19.45: Kerekasztal-beszélgetés

Résztvevők:

Bátki Márton és Maka István (Csoki) (Máltai Szeretetszolgálat, Monor),
Lugosi Zoltán (ZISE – Zagyvapálfalvai Ifjak SE),

Szőke Judit (Polgár Alapítvány)

19.45-20.15: A Katalizátor Hálózat honlapjának bemutatása

(Bátki Márton, Rácz András)

Házigazda:

Hadas Miklós (BCE, Katalizátor Hálózat)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Katalizátor Hálózat

küldetési nyilatkozat

2013. február 7.

Egyetemi oktatók és hallgatók, továbbá kutatók és aktivisták részvételével létrehoztuk a Katalizátor Hálózatot, melynek célja, hogy elősegítse a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő cigányság társadalmi integrációja érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti szinergikus kapcsolatok kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. Arra törekszünk, hogy

(1) közvetítsünk az eltérő tudásterületek, szakmai protokollok és ideológiák között;
(2) pozitív utópiákat fogalmazzunk meg;
(3) fórumot biztosítsunk a jó példák megismertetéséhez és láthatóbbá tételéhez;
(4) elősegítsük rendszerezett információk megosztását szolgáló adatbázisok létrehozását.

Minden hónap második keddjén 18 órakor szakmai műhelybeszélgetéseket szervezünk a Krétakör Bázison (1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. – a Kálvin tér mellett).

A közeljövőben mindenekelőtt az alábbi szinergikus kapcsolatok katalizálására törekszünk:

- Egyetemek, valamint civil, egyházi és piaci szereplők regionális szakmai együttműködése (kulcsszavak: köz- és felsőoktatási törvény, patronálás, ágazatok, diákmentorálás);

- Országos szintű internetes adatbázis létrehozása;

- Alternatív /megújuló erőforrások fölhasználása a mélyszegénység elviselhetőbbé tétele érdekében (klímabarát települések hálózata, Bükk-MAK LEADER, biomassza, bio-, fa-, nád-, papírbrikett.);

- Képesség- és készségfejlesztés, alternatív szociális iskola / képzési modellek integrációja (művészetek, Igazgyöngy, Art Aid, freskófalu, sport-, tanodaprogramok);

- A Romani Brand kiépítése és nemzetközi bevezetése (turisztikai termékfejlesztés, marketing, design, értékesítési hálózat);

- Piaci szereplők társadalmi felelősségvállalás-projektjeinek koordinációja
(adományozás, gyűjtés, élelmiszerbank, szeretem Mo-t mozgalom, stb.);

- Adósságot munkával törlesztő projektek rendszerbe szervezése
(szociális építőtábor, közmunka, közhasznú munka, szociális földprogram, stb.);

- Pilot program: egy kistérségben több projekt integrált megvalósítása.
 

Hadas Miklós

Vidékfejlesztés - Megújuló energiák – Mélyszegénység

Meghívó

A Katalizátor Hálózat idei harmadik találkozójára, mely

2013. március 12-én, kedden, 18 órakor lesz a Krétakör Bázison
(1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2., II. emelet - a Kálvin tér mellett)

A Bükk-Miskolc Térségi LEADER Egyesület bemutatása

Program:

18.00-19.00: Dr. Nagy József,
elnök, vidékfejlesztési szakmai igazgató előadása

19.00-20.00: kérdések, vita

Házigazda:

Hadas Miklós (BCE, Katalizátor Hálózat)

Holb Éva (BCE, Széchenyi István Szakkollégium)

További információk az alábbi honlapon találhatók:

http://www.bukkleader.hu/rolunk.html

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Katalizátor Hálózat

küldetési nyilatkozat

2013. február 7.

Egyetemi oktatók és hallgatók, továbbá kutatók és aktivisták részvételével létrehoztuk a Katalizátor Hálózatot, melynek célja, hogy elősegítse a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő cigányság társadalmi integrációja érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti szinergikus kapcsolatok kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. Arra törekszünk, hogy

(1) közvetítsünk az eltérő tudásterületek, szakmai protokollok és ideológiák között;
(2) pozitív utópiákat fogalmazzunk meg;
(3) fórumot biztosítsunk a jó példák megismertetéséhez és láthatóbbá tételéhez;
(4) elősegítsük rendszerezett információk megosztását szolgáló adatbázisok létrehozását.

Minden hónap második keddjén 18 órakor szakmai műhelybeszélgetéseket szervezünk a Krétakör Bázison (1093 Budapest, Gönczy Pál utca 2. – a Kálvin tér mellett).

A közeljövőben mindenekelőtt az alábbi szinergikus kapcsolatok katalizálására törekszünk:

- Egyetemek, valamint civil, egyházi és piaci szereplők regionális szakmai együttműködése (kulcsszavak: köz- és felsőoktatási törvény, patronálás, ágazatok, diákmentorálás);

- Országos szintű internetes adatbázis létrehozása;

- Alternatív /megújuló erőforrások fölhasználása a mélyszegénység elviselhetőbbé tétele érdekében (klímabarát települések hálózata, Bükk-MAK LEADER, biomassza, bio-, fa-, nád-, papírbrikett.);

- Képesség- és készségfejlesztés, alternatív szociális iskola / képzési modellek integrációja (művészetek, Igazgyöngy, Art Aid, freskófalu, sport-, tanodaprogramok);

- A Romani Brand kiépítése és nemzetközi bevezetése (turisztikai termékfejlesztés, marketing, design, értékesítési hálózat);

- Piaci szereplők társadalmi felelősségvállalás-projektjeinek koordinációja
(adományozás, gyűjtés, élelmiszerbank, szeretem Mo-t mozgalom, stb.);

- Adósságot munkával törlesztő projektek rendszerbe szervezése
(szociális építőtábor, közmunka, közhasznú munka, szociális földprogram, stb.);

- Pilot program: egy kistérségben több projekt integrált megvalósítása.
 

Hadas Miklós